2012. március 27., kedd

Fegyvercsempész voltam... Ez kérem az IGAZI BALKÁN!!!

Most mi 1 hónapja megint itthon vagyunk. Most éppen a személyes irataimat cseréltem le ( 4 hétig vártam rá ), mivel közel 3 hónap várakozás után megjött a honosítása a házasassági anyakönyvi kivonatnak. Gondolom az ügyintézés gyorsasága nem kíván egyéb kommentet :). Végül is Europában vagyunk és a XXI. században.

Szóval történt egy szeles napon, hogy az embert elvittem a házhoz, Ő vakolni akart, nekem túl sok tennivalóm nem volt, tehát megbeszéltük, hogy sötétedéskor érte megyek.
Egy kicsit manővereztem az autóval, még a kertünkben, felnézek a tolatásból és egy katonai ruhás ( olyan terepes, vadászos inkább ) hatalmas fickó áll a kocsi orránál, szemlátomást lihegve és barátságosan integet felém. Lehúztam az ablakot, kölcsönös " jó napot " után megkérdezte tőlem, hogy elvinném e a városba. Mondott még többet is, de nagyon gyorsan mondta, hevesen gesztikulált, szóval nem nagyon értettem... Csak a hatalmas fegyvert láttam a kezében! Ezzel együtt akarna hozzám beülni????
Mondtam Neki, hogy ok, részemről mehetünk, de beszéljen már a férjemmel ott a házban. Természetesen bement, majd kijöttek együtt. Ismerték egymást. Az emberemnek a középső bátyjának, aki meghalt másfél éve, szóval Neki volt a társa a háborúban ez a pasi, együtt voltak az első vonalban. Ujjai alig voltak szegénynek, felrobbant egy gránát a kezében.
Vadászni volt ( tilalmi időszakban ) és valaki ráhívta a rendőröket. Az autója lerobbant, a telefonja lemerült és hatalmas a büntetés ha elkapják. Felhívtuk a feleségét, hogy jöjjön a jogos tulajdonáért, mi visszük a puskát. Az én kocsimban, a csomagtartóban... Adrenalin  jól felment nekem mire megérkeztünk a feleséghez, aztán az asszony vissza az én férjemmel az Ő férjéért. Szóval ennyi történt, nem sok, de nem is hétköznapi.

2012. február 17., péntek

Ígéret

Szóval ígértem a január eleji bejegyzésemben, hogy leírom a kálváriát.
Azóta elszállt a dühöm, az idegességem, megnyugodtam.
Nem szeretném bő lére ereszteni a gondolataimat, csak néhány sorban, leginkább azoknak akiket megillet a dícséret!
Otthon voltam ugyebár Augusztus végén, Szeptember elején. Intézni bizonyos halaszthatatlan dolgokat. Közben már a nyáron véglegessé vált bennem a gondolat, hogy eladom a kis hegyvidéki házikót, ami az enyém lett a válás után. Találtam a neten ingatlanost, aki a környéken dolgozik, felvettem vele a kapcsolatot, megbeszéltük hétvégére a találkozót.  Az apuékkal mentünk, autóval, mivel én busszal mentem haza. Szóval ingatlanos jött, megnézte, felmérte, elmondta, hogy mit gondol. Természetesen a fantasztikus gazdasági helyzet miatt, eladni csak ár alatt lehet. Egyedi tervezés, egyedi olvasztott ablakok ide, vagy oda, de ár alatt. Mondatam, hogy oké, olyan árat beszéljünk meg, amiért "biztosan" elmegy az ingatlan, nem szeretnék az az eladó lenni, aki el akar adni valamit, de nem vesz tudomást arról, hogy mi történik a piacon. Jelen esetben az ingatlan piacon. Már elkezdtük kitölteni a papírokat, amikor is a Szüleim beviharzottak és közölték velem, hogy megveszik a házamat! Ha azt írom, hogy "köpni-nyelni" sem tudta, az kevés. Elkezdtem zokogni, hogy én ezt nem várom, nem várhatom stb. de Ők, hogy igen, nem elég, hogy milyen jól jártam a válásommal, és egyébként is Ők imádják ezt a házat, amivé én varázsoltam és egyébként sem szeretnék ha elkotyavetyélném. Így a családban marad, de ha esetleg megszorulnak anyagilag, akkor természetesen ez az első amihez nyúlnak!
Ez történt! Ilyenek az én szüleim!!
Mondták, hogy amíg ott vagyok adnak már valamennyi pénzt és aztán November végéig biztosan a maradékot is!
De a Sors közbeszólt! Apuéknak beragadt egy munka, sok pénz kinn, de be nem jön... Közben én megtaláltam a házat, leelőlegeztem stb. Ha nem történik valami CSODA, akkor elvesztek mindent, a pénzt, a spórolt pénzünket, amit már a házba fektettünk, a munkánkat. Mindent, ami kevés, de nekünk nagyon sok volt.
Nem maradt más, hitelt kellett felvenniük. A CSODA megtörtént! A CSODA a SZÜLEIMBEN van!
Ennyi a rövid történet! Hozzáteszem, hogy az én szüleim nem gazdagok. Anyagiakban. Viszont lélekben a leggazdagabb emberek, akiket valaha is a hátán hordott a FÖLD!!!!!!!
Nem győzöm megköszönni amit értem / értünk tettek!!
KÖSZÖNÖM SZÉPEN!!!!!!!!

2012. január 21., szombat

Szentekről és egyéb munkaszüneti napokról

Január - 11 nap
Karácsonnyal együtt ennyi nap van januárban, amikor nem ajánlatos dolgozni vallási okokból. Azt hiszem ebben a számban nincs benne a szombat és vasárnap.
Ez csak a január.
 Ha tévednék a számot illetően, elnézést kérek, még járatlan vagyok az ügyben, hiányosak még az ismereteim. Igyekszem bepótolni!

Ezeken a napokon nem ajánlatos mosni, földdel dolgozni stb. Ezt azért NE úgy képzeljük el, hogy ezt mindenki vakon betartja, de az idősebb korosztály ezt "vakon" követi, elfogadja és keresztet vetve, megbotránkozva nézi a fiatalokat akik pl. mosni mernek. Akiknek nyilvánvalóan akkor van idejük beindítani a mosógépet, amikor hazaérnek a munkából stb.

Mondtam is a férjemnek, hogy szerencséjük van, hogy kevés a termőföld... Mi lenne velük, ha sok művelhető terület állna a rendelkezésükre?

Nem bántani akarom az itt élő embereket, félre ne értsen valaki!
Csak furcsa nekem. Tegnap is ügyintézés a Földhivatalban, hosszas sorbaállás és kiderült, hogy az a Hölgy aki aláírhat, lepecsételhet, ma nincs benn, Mert slava-ja van. Hétfőn mehetek vissza. De most a januárban alig találok napot, amikor ne lenne valami ünnep. Január 6-7-8-9. Karácsony, Január 14. Új év, Január 19. Vízkereszt, Január 20. Sveti Jovan...
A slava, amolyan védőszent féle, minden pravoszláv családnak van, apáról fiúra száll, amikor is ezt meg kell ünnepelni. Lányok esetében természetesen a férj slava-ja lesz ünnepelve. Mennek a komák, a rokonok, barátok, mindenki előtt nyitva van az ajtó. Sok családnál megjelenik a popa is, de talán ez ma már ritkább.
Szóval munkaszüneti napok minden mennyiségben! A hivatalokba bejárnak / gondolom én / ezeken a napokon is, de a mosógép nem zümmög, sokszor nem dolgozhaznak a földdel sem.
Naptár is van erre. Azt hiszem piros kereszttel vannak jelölve a nagyon fontos vallási ünnepek, feketével azok a napok amikor egy kicsit el lehet tévelyegni...

2012. január 20., péntek

2012. január 3., kedd

2012 január

Boldog Új Évet szeretnék kívánni minden Kedves olvasónak, idetévedőnek. Szépet, boldogot, nyugodtat, egészségeset.
Bizony megint régen nem írtam.
Itthon voltunk 2 hónapot
Idegőrlő ügyintézések.
Nagyon nehéz volt, talán le fogom írni, hogy milyen kálváriában van része annak, aki ma Magyarországon hitelt akar felvenni. Nem én, de én is közvetve érintett voltam a történetben, mivel eladtam a házamat itt Magyarországon, a kálvária pedig a "vevőmet" érintette.
Miközben a fenti sorokat írom, már tudom, hogy megteszem leírom. Két okból is - az első és legfontosabb ok, hogy Mindenki megtudja, hogy milyen csodálatos szüleim vannak. A másik pedig, néhány sorban a banki kálvária, bár tudom, hogy aki érintett benne, az a saját bőrén érzi, tapasztalja ezt. Magamnak szeretném leírni, talán így levezetem a feszültséget.
2 hónap itthon. Nem írhatom azt, hogy elfecsérelt idő volt, mivel a szeretteim körében lehettem, itthon voltunk Karácsonykor is, illetve Szilveszterkor is. De lehettett volna másképp is koreografálni ezt a dolgot a sorsnak, később jövünk, csak az Ünnepek előtt, akkor tudtunk volna dolgozni a házon. Mindegy. így történt.
Holnap hajnalban indulunk vissza.
Hétvégén Karácsony lesz. Ismét... :) Január 6-7-8-9 a pravoszláv Karácsony. Kiváncsian várom, ez lesz az első nekem.

2011. december 15., csütörtök

2011. november 8., kedd

Illír halomsír vagy csak kőkupac?





Ez a "kőkupac" szintén a ház mögött található, kb. 100 méterre. Kb. 5-6 méter magas lehet, eredeti alapterületét még nem sikerült megállapítanom, mivel egy része nehezen megközelíthető a szúrós bozót miatt, illetve helyenként megcsúszott. Eredete ismeretlen előttem. Két variáció lehetséges egyenlőre : 1. illír halomsír, itt humkanak hívják, 2. egyszerű kőkupac, vagyis egy helyre hordták a nehezen megművelhető földből a köveket.
Szeretném azt hinni, hogy illír humka van a házunk mögött...
Több érvvel hitegetem magam, hogy miért is illír eredetű.
Az egyik érv, ez sokkal szimpatikusabb nekem. :)
Komolyra fordítva a szót, közismert tény, hogy ezen a környéken éltek ezek a népek.
"Apróbb" kövek vannak összehordva, a tetejére ahogy felmentem láthatóak rések, lyukak. Mi lehet alatta? Jó lenne egy szonda...
A kerteket másképpen tisztították. Falat raktak a talajból kikerülő kövekből, ezzel is elhatárolva a birtokokat egymástól. A másik / ez abszolut az én feltételezésem / értékes, megművelhető földet nem borítottak be holmi kövekkel! Túl kevés van belőle. Mármint földből. Aki járt már ezen a vidéken, az tudja, hogy milyen mostoha itt a táj. Hatalmas hegyek, szinte lecsupaszítva. Minden vízszintes vagy azt csak megközelítő területre szükség van a megélhetéshez. Ezért lehet látni, hogy kőfalak haladnak az égbe is. A meghódíthatatlan hegyoldalakra kell tenni a követ, ahol nincs föld, amiből egy kis élelmet lehetne kapni.
Tehát ez az én elméletem a kőkupacról.